Maroslele címere:

2. modul

Nevek magyarázata

I. Rákóczi György

 

III. Ferdinánd

 

Mária Terézia

 

 

I. Rákóczi György(Szerencs, 1593. június 8 - Gyulafehérvár, 1648. október 11) Rákóczi Zsigmond fejedelem fia. Bethlen Gábor hadjárataiban előbb kassai generális, később az egyik hadtest parancsnoka. 1630. november 26-án a segesvári országgyűlés választja fejedelemmé. Svéd, francia szövetségesként részt vett a harmincéves háborúban is. Visszavette a magánkézre került kincstári birtokokat s megtörte a nagybirtokos főrendek hatalmát, birtokaikat elkobozta, nagy részükkel a Rákóczi-család vagyonát gyarapította. A fejedelmi birtokokra alapozta keménykezű uralmát. 1644-ben hadat viselt III. Ferdinánd ellen. Elfoglalta az egész Felvidéket s csatlakozott a Brünnt ostromló svéd hadsereghez, hogy együtt vonuljanak Bécs ellen. A szultán azonban letiltotta hadjáratát. 1643-ban a linzi békekötéskor, a hét tiszai vármegyét (Partium) kapja meg. Uralma alatt Erdély békében fejlődött: buzgó református volt, feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt sokat tett egyháza és az iskoláztatás felvirágoztatására, de az ortodoxia szellemében szemben állva a haladóbb puritánus irányzattal s ellenségeként az unitáriusoknak és főleg a szombatosoknak. Soha annyi könyvet nem adtak ki előtte, mint az ő korában. 1648. október 11-én hunyt el, a gyulafehérvári székesegyházban nyugszik.

 

III. Ferdinánd (Graz, 1608. júl. 13. – Bécs, 1657. ápr. 2.) Német-római császár, Magyarország és Csehország királya (1637–1657). II. Ferdinánd fia. Uralkodása idején tovább folyt a harmincéves háború. A háborút lezáró vesztfáliai béke 1648-ban a Habsburg birodalmi törekvéseket visszaszorítva biztosította a német államok rendi függetlenségét. A m. rendi jogokat és a protestáns vallás szabad gyakorlatát I. Rákóczi György fegyveres föllépésére az 1644-i linzi békében biztosította.

 

Mária Terézia(1717. május 13. - 1780. november 29.) Magyarország Habsburg házi uralkodója 1740 és 1780 között. III. Károly leánya. A Pragmatica Sanctio ellenére háború indul az osztrák örökségért. 1740-ben hozzámegy Lotharingiai Ferenchez, 16 gyerekük születik. A háború során Ausztria elveszíti Sziléziát, amelynek a visszaszerzését később a hétéves háborúban (1756 -1763) sikertelenül kíséreli meg. 1754-ben bevezeti a kettős vámrendszert,ami erősen visszaveti a magyar ipar fejlődését. Miután a jobbágykérdés rendezését a magyar rendi országgyűlés elutasítja, Mária Terézia e kérdést rendeleti úton szabályozza. 1767-ben kiadja jobbágyrendeletét ((Urbárium). Szívügye az oktatás. 1773-ban feloszlatja a jezsuita rendet,a Nagyszombati Egyetemet áthelyezi Budára. Kiadja az iskolarendszert gyökeresen átalakító Ratio Educationis-t. (A nevelés rendje). Egységes világi iskolarendszer jön létre. A trónon a legidősebb fia, II. József, a kalapos király követi 1780-ban.

 

^^ Lap tetejére ^^

 

 

Képek a 2. modulban szereplő nevekhez:

I. Rákóczi györgy

 

III. Ferdinánd

 

Mária Terézia

 

Képek forrása

Rákóczi György: http://gyurkovics.fw.hu

III. Ferdinánd, Mária Terézia: http://wikipedia.hu - Wikipédia - A szabad lexikon