Arkhimédész

                               (Kr.e.287-212)


                   

 

 

Arkhimédész görög fizikust és matematikust ma is az ókor egyik legnagyobb tudósának tartjuk. A mai Szirakuzában élt Szicília szigetén, amelyet görög telepesek alapítottak. Rokonságban volt Hieron szirakuzai királlyal. Alexandriában, az akkori világ egyik legnagyobb kultúrközpontjában tanult, életének nagy részét szülővárosában töltötte. Főleg matematikával és fizikával foglalkozott, de sok technikai találmánya is volt. Gépei miatt a mechanika atyjának lehet tekinteni.

Arkhimédészről, korának egyik legnagyobb tudósáról, életéről és haláláról több legendás történet maradt fenn.
A rómaiak hadjárata idején minden tudásával védte városát, hadigépeinek nagy szerepe volt Szirakuza védelmében. A várost végül is elfoglaló római katonák ölték meg, pedig tanítványai figyelmeztették az életét fenyegető veszélyre. Jellemző rá, hogy ekkor ezt válaszolta: "Megölhetnek, de ártani nem tudnak nekem!" Amikor Szirakuza árulás következtében elesett, egy római katona szúrta le a homokba rajzolgató, gondolataiban elmélyült tudóst, annak ellenére, hogy Marcellus, a rómaiak hadvezére utasítást adott a nagy tudós életének megkímélésére. Talán az ingerelte fel a római harcost, hogy Arkhimédész rászólt, mikor berontott hozzá: "Ne zavard köreimet."

 

A nagyságot az ellenségében is tisztelő Marcellus Arkhimédészt tisztességgel eltemetette. Végakaratának megfelelően, barátai tanácsára sírkövére legkedvesebb tételének ábráját egy hengerbe írt gömb és kúp körvonalait vésette. Halála után 150 évvel Ciceró ennek alapján találta meg és hozatta rendbe sírját. Ma már nincs meg, de művei mindennél tartósabban őrzik nevét.

 



Munkásságáról:
A fizikában közismert az
Arkhimédész tétel, amely szerint minden folyadékba mártott test súlya az általa kiszorított folyadék súlyával csökken. Ennek igazolására szolgál a hidrosztatikai mérleg.
A legenda szerint Hieron király koronájának elkészülte után gyanút fogott, hogy az ötvös az arany egy részét ezüsttel pótolta. A király a korona ellenőrzésével Arkhimédészt bízta meg. Arkhimédésznek akkor ötlött az eszébe a tétel, amikor észrevette, hogy a szinültig telt fürdőmedencébe lépve teste a vízben könnyebb lett. „Ahogy elterült a medencében, a víz átcsapott a medence peremén és szétfolyt a padlón. Most mennyi víz kiömlött a padlón! Mennyi? A medence színültig volt, amikor beléptem, tehát pontosan annyi víz loccsant ki, amennyit a testem kiszorított. Ily módon meg lehetne
mérni bármilyen testnek a térfogatát, Hierón koronájának is. Egyszerű, könnyen mérhető és pontos!”
Örömében kiugrott a vízből, és meztelenül kirohanva az utcára mindenkinek hírül adta a törvény felfedezését. "Heuréka", azaz "megtaláltam" szót kiáltozta.
(A korona nem színaranyból volt. Az ötvös három rész aranyhoz egy rész ezüstöt kevert.)


 

 

Másik találmánya egy csigasor, amely egy álló és több mozgó csigából áll. Annyira büszke volt erre a találmányára, hogy a legenda szerint ekkor mondta "Adjatok egy szilárd pontot, hol lábamat megvethetem és kimozdítom helyéből a Földet. "Ő fogalmazta meg az emelő törvényét, miszerint az erő és az emelőkar hosszának szorzata állandó, azaz ezek a mennyiségek fordítottan arányosak.

 

Korának technológiai fejlődése szempontjából igen fontos volt az arkhimédészi csavar felfedezése. Ez egy hatásos vízkiemelő szerkezet, amely emelkedőnél is megoldja a víz átemelését.

A vízátemelő szerkezetnek a modelljét Esztergomban, a Duna Múzeumban láthatjuk.

Vissza Főoldal Tovább