A Merkúr
Átmérője: | 4880 km |
Tömege: | a Földének 0,06-szorosa |
Sűrűsége: | 5,4 g/cm3 |
Legkisebb távolsága a Naptól: | 45,9 millió km |
Legnagyobb távolsága a Naptól: | 69,7 millió km |
Legkisebb távolsága a Földtől: | 45 millió km |
A nappal és éjszaka hossza: | 176 földi nap |
Az év hossza: | 88 földi nap |
Tengelyének dőlésszöge: |
0°0' |
Hőmérséklete: | - 185°C -tól 430°C-ig |
Holdjainak száma: | 0 |
A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve a második legkisebb bolygó.
Nála csak a Plútó kisebb. A Merkúrénál nagyobb átmérővel két hold is
büszkélkedhet, ezek a Ganymedes és a Titán. Igaz ugyan, hogy a Merkúr sűrűsége
kb. háromszor nagyobb az őt leköröző holdakénál.
A Merkúrnál csak a Jupiter, a Vénusz és időnként a Mars ragyog fényesebben az
égen, mégis elég nehéz megfigyelnünk, mert mindig a Nap közelében jár. Kicsiny
pályaátmérője miatt sohasem távolodik el 28 foknál messzebbre a Naptól, és ezért
csak akkor figyelhető meg távcső nélkül, amikor este vagy hajnalban a horizont
közelében tartózkodik.
A bolygó észlelését az is nehezíti, hogy korongjának átmérője még távcsőben is
rendkívül kicsinynek látszik.
A Merkúrnak nincs holdja.
A Merkúr felszíne
A Merkúr felületének minden négyzetméterére hatszor annyi sugárzás érkezik a Napból, mint a Föld azonos nagyságú területére. A bolygó nappali hőmérséklete elég magas, átlagban 600 K (kb. 330 Celsius fok), miközben eléri a 750 K (480 Celsius fok) körüli maximumot. Ugyanakkor éjszaka a hőmérséklet 90 K-re (kb. -180 Celsius fok) süllyed.
Anyagi, kémiai összetételét tekintve a Merkúr Föld típusú bolygó. Kicsiny mérete ellenére a Merkúr sűrűsége közel azonos a Földével, ami azt sugallja, hogy vastartalma a Földének nagyjából a kétszerese lehet. A vas-nikkel mag a bolygó sugarának nagyjából a 75%-át teszi ki. Ez a mag képviseli a bolygó tömegének a 80%-át.
A Merkúr mágneses tere csaknem eléri a Földön mért mágneses tér erősségének 1%-át.
A Merkúr felszíne a Holdéhoz hasonló: kráterekkel borított, fennsíkok és egyenletesebb felszínű vulkanikus síkságok tagolják.
A Merkúron vannak
hegységek, hegyláncok, kráterek, medencék.
A Merkúr felszínének legszembetűnőbb alakzata a Caloris-medence.
Ez egy ősi lávával telt, kb. 1300 km (negyed bolygóátmérőnyi) szélességben
elterülő kör alakú kráter. Feltevések szerint akkor keletkezett, amikor egy
hatalmas,
100 km széles test ütközött a Merkúrnak.
A bolygó Caloris-medencével szemközti oldalán
vetődések találhatók.
Feltételezések szerint a Caloris-medence keletkezését okozó ütközés által
keltett lökéshullámok végighaladtak a bolygón és a túlsó felén találkoztak,
ennek eredményeként ott vetődések jöttek létre. Ez a terület kb. 800 km széles.
A Merkúr felületén mindenütt megtalálható kráterek a Naprendszer életének első néhány százmillió évében bekövetkezett ütközések maradványai.
(A kis világos kráter a kép közepén kb. 10 km átmérőjű. A középső a legfeltűnőbb kráter átmérője kb. 30 km.)
A kráterek közötti lapos területek azt sejtetik, hogy a bolygó valaha vulkanikus tevékenység színtere volt. A Naprendszer kialakulása után lávafolyások tölthették ki az erősen kráteressé vált területeket.
A Merkúr légköre
A Merkúrnak nincs észrevehető sűrűségű légköre. A bolygó napsütötte oldala igen forró, fel kell tételeznünk, hogy még a legnehezebb gázok is eltávoztak onnan. Ráadásul az összes bolygó közül a Merkúr felszínének fényvisszaverő képessége a leggyengébb, leginkább a sötét holdtalajéhoz hasonló. Ezért ott mindig fekete az égbolt.
A Merkúr felszíne által szórt napfény színképi vizsgálata is megerősíti, hogy a
bolygónak nincs kimutatható légköre.
Légkör tehát nem
védi felszínét a meteorok becsapódásaitól és nem is pusztítja le a létrejött
krátereket. Ha volt is valaha légköre, akkor a közeli Napból érkező részecskék
árama elsodorta, vagy a nagy hőség szöktette el.
Ami megmaradt, az a hélium, olyan pici nyomással, amely a Föld felszíni
légnyomásának csupán töredéke. (Árnyékoló, védelmező légkör nélkül a hőmérséklet
nappal eléri a 430°C-ot, ami elegendő lenne az ólom megolvasztásához, éjjel
viszont -180°C, amely a Földön majdnem elég alacsony lenne a levegő
cseppfolyósításához.)