FAGYAL
Cserje későn hulló épszélű levelekkel, fehér tölcsér alakú virágokkal, bogyógyümölccsel, 25 faja Európában, Ázsiában és Ausztráliában terem. A közönséges fagyal 1,5-4,5 méternyi cserje Európa közép és déli tájain s a Kaukázusban. Levele átellenes, az egész 5 cm hosszú, hazánkban csak tavaszra hull le. Virágzata hosszas, piramisalakú; bogyója kemény, fekete; ritkán fehér, sárga vagy zöldes, kellemetlen ízű. Virága erős, kellemetlen szagú, a méhek kedvelik. Némely fajt kertbe ültetik, sűrű és gyorsan növő kerítésnek is használják. Fája sima, kemény és szívós, az esztergályos és az asztalos dolgozza fel.
ÉRDEKES:
Faragványos munkát és cipőszöget is csinálnak belőle. Fiatal hajlékony ágából kosarat fonnak. Bogyóját tintabogyónak is hívják, de a vele készült tinta kevésbé tartós, inkább a bort festik vele. Gyakran él rajta a kőrisbogár meg a fagyallepke hernyója.