SZARVAS |
|||
JELLEMZÉS: Nyári bundája vörösesbarna, télen szürkébb. Párzás idején a bikának hosszú, erős szőrszálakból sörénye nő. Fehér, a háti rész közepén gyakran fekete színű farka rövid. Csak a hím visel agancsot, amelyet tavasszal elhullajt és nyár végére újat fejleszt. Az ágak száma bizonyos határok között évente eggyel nő. ÉLŐHELY: Európában sokfelé igen elterjedt faj. Elsősorban a kiterjedt erdőségeket, ezen belül is az erdő szegélyeket kedveli, de gyakran előfordul kopár hegyvidékeken vagy mocsaras területeken is. TÁPLÁLKOZÁSA: Leveleket, fiatal hajtásokat, füvet, magvakat, gyümölcsöket eszik. Nappal rejtett, árnyas helyen pihen. Korán reggel és szürkületkor a legaktívabb. EGYÉB: Mérete jelentősen eltér a különböző helyeken. A nyugat-európai egyedek és a nyíltabb területek lakói kisebbek (80 kg), a kelet- és közép-európaiak nagyobbak (300 kg). A gemenci állományból került ki a világrekorder trófea is. A bika marmagassága nálunk elérheti a 150 cm-t, testhossza pedig a 250 cm-t. A bőgés idején a bikák igen hangosan bőgnek, üvöltenek. Ekkor a bikák hullatéka apró tehénlepényre hasonlít (az év egyéb szakaszaiban körülbelül 2 cm hosszú, az egyik felén tompa, a teheneké ugyanekkora, csak elliptikus). Az év nagy részében a nemek külön csapatokban élnek. Május-június tájékán, 8 hónapos vemhesség után egy, ritkábban kettő, sűrűn pettyes borjat ellik. Bár a kicsinyek elválasztása már egy hónapos korukban megkezdődik, szopásuk 8-10 hónapos korukig is eltart. A bikaborjak a második őszig, a nőstény kicsinyek pedig mindig az anyák csapatával maradnak. Általában a bikák a negyedik, a tehenek pedig a harmadik évükben párzanak először. 20 évig is elél. |