CINCÉR |
|||
JELLEMZÉS: Többségük ciripel (hátulsó lábat a szárnyfedő szegélyéhez vagy az előtort a középtor reszelőlapjához dörzsölve), innen származik nevük. Általában karcsú testű, hosszú, fűrészes csápú, élénk mozgású bogarak. Sok cincér feltünő, élénk színeivel vonja magára a figyelmet. A csápok sok fajnál a testnél is hosszabbak, a hímek csápja rendszerint hosszabb, mint a nőstényeké. Az előtor hátán oldalt gyakran látható bütyök, kiemelkedés. Pajzsocskájuk jól fejlett. Lábaik hosszúak, a combok vaskosak, a lábszárak pedig megnyúltak. ÉLŐHELY: Sokan nem kötődnek különösebben valamely tápnövényhez, de konkrét élőhelyen mindig egy adott növényfélében fejlődnek. A tűlevelű fákban fejlődők általában kerülik a lombos fákat és viszont. Egyesek virágokat látogatnak, mások fák kicsorgó nedveit nyalogatják és vannak, amelyek egyáltalán nem táplálkoznak. A hazai cincérek zöme melegkedvelő. TÁPLÁLKOZÁSA: Növényevők. Sok cincért károsnak tartanak a lárvák rágása miatt, amelynek során a bútornak, deszkának szánt fákat átfurkálják, ráadásul az így keletkező járatokban más rovarok, gombák is megtelepedhetnek. Takarmánynövényekben, gyümölcsösökben is kárt tehetnek. EGYÉB: Lárváik hosszúkásak, lábatlanok, erősen kitinizált fejük jelentősen behúzódik az előtorba. Fejlődésük többnyire egy évnél tovább tart, átlagosan 2-3 évig, ez alatt néha élő, de főként száraz fában, dudvás növények szárában, gyökerében élnek. A lárvakor hosszát az időjárás és a táplálkozási körülmények is befolyásolják. A bábozódáshoz bábbölcsőt készítenek a fában, egyes fajok pedig a talajban bábozódnak. Az imágók többsége alkonyatkor vagy éjjel tevékeny, de szép számmal vannak nappal aktív fajok is (virágcincérek). |