ÉLŐHELYE:

Az egész Földön elterjedt állatok, még az olyan sarkvidéki területeken is hatalmas tömegekben élnek, ahol csak nagyon kevés élőlény találja meg az életfeltételeit.

TULAJDONSÁGAI:

Karcsú, megnyúlt alakúak. Testfelületüket apró, mikroszkopikus pikkelyek és szőröcskék borítják. A nőstények szívókája hosszú. A hímek csápja rendszerint tollasan szőrözött, a nőstényeké pedig fonalszerű, legfeljebb rövid szőröket visel. A szúnyogok hallása fejlett.

SZAPORODÁSA:

A hallószerveknek elsősorban az ivarok egymásra találásában van nagy jelentősége. Vizekben fejlődhetnek ki. Fejlődésük gyors, - a mi viszonyaink mellett a lárvastádium 5-18 napig tart. A szúnyogok lárvái, bár víziek, légköri levegővel lélegeznek. Utolsó előtti potrohszelvényükön hosszú légcsövük van, melynek végét többnyire a víz felszínére helyezik, miközben testük fejjel lefelé függ a vízben. A bábok is vízben tartózkodnak, feltűnően mozgékonyak. Egy esztendőben 5-7 nemzedékük is van. A telet a megtermékenyített nőstény védett helyekre húzódva vészeli át.

TÁPLÁLKOZÁSA:

Csak a szúnyogok nőstényei szívnak vért, a hímek megelégszenek azzal, hogy vizet vagy növényi nedvet vesznek magukhoz. Amikor az éhes nőstény szúnyog rárepül az emberre vagy valamilyen állandó testhőmérsékletű állatra, gondosan végigtapogatja a bőrt, hogy a szúrásra legalkalmasabb felületet kiválassza. Kifinomult érzéksejtjeivel egyaránt érzékeli a táplálékforrás hőmérsékletét, szagát, ízét, de megérzi azt is, hogy hol húzódik ér.

Vérszíváskor a malária és más betegségek kórokozóját viszik át az emberbe.