barázdabillegető

fácán

fogoly

fürj

mezei pacsirta

túzok

varjú

 

TÚZOK

DÜRGŐ TÚZOK KAKASTÚZOKDÜRGŐ TÚZOK KAKAS

 

ÉLŐHELYE:

Eurázsia szteppjellegű területeinek madara. Kisebb-nagyobb csapatokban élnek. Hazánkban az Alföldön (Ócsa, Apaj környékén, valamint Szolnok, Békés és Hajdú megyékben) és a Dunántúl egyes részein (Hanság, Mezőföld, Sárrét) fészkel. Magasfüvű réteken, kaszálókon, gabonában, repcében, lucernában fészkel. Európában állandó madár.

TULAJDONSÁGAI:

Hossza 1 m, szárnyhossza 70 cm, farkhossza 28 cm. Háta barna, számos fekete folttal és sávval díszített; hasa fehéres, feje és nyaka hamuszürke. Fehértövű másodrendű evező tollai barnás-feketék, a három utolsó fehér. Szárnyán széles fehér harántsáv, fehérvégű farka fekete harántsávú. Csőre fekete, lába palaszürke. A hímet torkán kétoldalt szétfoszlott tollakból álló szakáll díszíti. A hím testtömege a 16 kg-t is eléri, a tojók jóval kisebbek. A századfordulón még 12 ezres hazai populáció napjainkra kb. 1300 példányra fogyott.

SZAPORODÁSA:

A kakasok dürgése március végén kezdődik. Az utóbbi száz év alatt monogám madárból, a hímek gyakoribb kilövése miatt poligámmá lett. Egyszerü földmélyedésben költenek. Májusban költ, a tojó 1-3 tojásán négy hétig kotlik.

TÁPLÁLKOZÁSA:

Tápláléka nagyon változatos (magvak, ízeltlábúak, gerincesek). Legfontosabb téli tápláléka a repce.

A mezőgazdasági munkák számos fészket tesznek tönkre. Élőhelyének folyamatos pusztítása és a korszerű agrotechnika ma is veszélyezteti a faj fennmaradását.